Hasznos tudnival�k

Csokit ne!

Egy csokinyuszi hal�lt ugyan nem okoz, de a csokol�d� egy�ltal�n nem val� a kuty�nak, mert magas a cukor �s zs�rtartalom mellett - mely az elh�z�s kezdet�t jelentheti - m�g vesz�lyesebb a kak�tartalom. A kak�babban magas a teobromin mennyis�ge, amely hat�anyag szoros rokons�gban van a k�v�ban is megtal�lhat� izgat� hat�s� koffeinnel �s �ltal�nos izgat� hat�st fejt ki. A sz�vdobog�s frekvenci�ja �pp�gy megnõ, mint egy erõs k�v� hat�s�ra, sõt t�l sok csokol�d� fogyaszt�sa eset�n a v�rnyom�s is emelkedik �s a kutya sz�ve k�nnyen felmondhatja a szolg�latot. A kutya szervezete a teobromint sokkal lassabban tudja lebontani, mint az emberi szervezet �s ebben rejlik a csokol�d� k�ros hat�sa. Egy tacsk� m�retû kutya 200 gramm csokol�d� elfogyaszt�sa eset�n m�r s�lyos m�rgez�st szenved el! Csokol�d� helyett csemeg�nek, jutalomfalatnak az �llateledel �zletekben kaphat� k�l�nb�zõ �zes�t�sû csemeg�ket, kekszeket aj�nlunk.

Tan�csok a megfelelõ t�pl�l�shoz

- A nyers diszn�h�s az Aujenszki-betegs�get terjesztheti, ez�rt elõvigy�zatoss�gb�l minden h�st �s csontot fõzz�nk meg.

- A csont - pl. pulykafej, csirkel�b - nem teljes �rt�kû eledel a kutya sz�m�ra. Ellenkezõleg! A t�lzott csontfogyaszt�s b�lcsavarod�st okozhat, amin a s�lyos esetekben csak a gyors �llatorvost beavatkoz�s seg�thet.

- A k�zhiedelemmel ellent�tben a sz�razeledelek - a megfeleõ mennyis�gû folyad�k biztos�t�s�val - semmif�le vesz�lyt nem jelentenek a ves�kre, sem m�s szervekre.

- A t�l fûszres �telek �rz�kenyen hatnak a ves�kre, a gyomorra �s a szagl�szerver is k�ros�thatj�k.

- Mellõzz�k kuty�nk �trendj�bõl a t�ls�gosan zs�ros �teleket, mert h�ny�shoz, hasmen�shez vezet �s ha ez huzamosabb ideig eltart, akkor kuty�nk nem lesz k�pes felvenni a megfelelõ mennyis�gû vitaminokat, �sv�nyi anyagokat, s ez betegs�gek kialakul�s�hoz fog vezetni.

- Ha kuty�nk 1-2 napig nem eszik, ne probl�m�zzunk rajta - kiv�ve, ha beteg! - lehet, hogy �pp keveset mozgott, vagy csak v�logat�s. Nem kell f�lteni, mert igaz az a r�gi solym�sz k�zmond�s: "Mielõtt �henhal, enni fog!"

A sz�razeledelek

- Optim�lis m�rt�kben tartalmaz: vitaminokat, �sv�nyi anyagokat, �llati - n�v�nyi feh�rj�t, sz�nhidr�tot, zs�rokat.

- Minden �letszakaszban kiel�g�tõ t�pl�l�k kuty�k �s cic�k r�sz�re egyar�nt, minõs�g�ket szigor�an ellenõrzik.

- Mivel optim�lis �sszet�telû eles�g, nem okoz gyomorront�st, hasmen�st, sz�kreked�st.

- Nem kell fõzni, vitaminokat hozz�adni.

- Eur�pai felm�r�s adatai. Kutyatart�k h�ny sz�zal�ka eteti kedvenc�t sz�razeledellel:

- Csak megfelelõ minõs�gû sz�razeledelt v�s�roljon kedvenc�nek!

A k�ly�k�llatok helyes t�pl�l�sa

A term�szetes szelekci�ba avatkozik be az ember, amikor a kismacsk�t, vagy kuty�t nevel fel. Mivel belõl�nk hi�nyzik az anya�llat �szt�n�s k�pess�ge a t�pl�l�k helyes kiv�laszt�s�ra, inform�ci�kat kell szerezn�nk a kis lak�t�rs sz�ks�gleteirõl.

Az a t�pl�l�k, amit a felnõtt kutya vagy macska ig�nyel, egy�ltal�n nem megfelelõ a fejlõd�sben l�võ fiatal �llatnak. A kicsinyeknek mindenekelõtt nagy mennyis�gû vitamint, �sv�nyi anyagokat, nyomelemeket tartalmaz�, a n�veked�st elõseg�tõ t�pl�l�kra van sz�ks�g�k.

A helyes t�pl�l�k �ssze�ll�t�sa a felnõtt �llat r�sz�re sem egyszerû. A kutya, az elterjedt n�zettel szemben, egy�ltal�n nem kiz�r�lag h�sevõ, hanem fontos, hogy legal�bb egyharmadr�sz n�v�nyi eredetû �lelmet kapjon. Ha a gazda nem biztos�tja sz�m�ra ezt a kieg�sz�t�st, az �llat megpr�b�lja megszerezni. Vadon �lõ ragadoz� rokonai a legegyszerûbb m�don jutnak a sz�mukra fontos n�v�nyi t�pl�l�khoz: az elfogyasztott n�v�nyevõ zs�km�ny�llat gyomortartalm�b�l. A h�zn�l tartott kuty�k est�ben gyakran l�thatunk a parkokban, kertekben f�veket kutat� �s r�gcs�l� �llatot, mivel ez nemcsak n�v�nyi t�pl�l�kkieg�sz�t�st ny�jt, hanem a gyomr�ban l�võ h�sf�les�gek em�szt�s�t seg�ti elõ. �m a v�rosok szennyezett levegõje miatt a parkok f�ve kor�ntsem megnyugtat� tisztas�g� fogyaszt�si szempontb�l. A n�gyl�b� ut�dok etet�se k�l�n figyelmet ig�nyel. A kiskuty�knak, amelyek n�gy-hat hetes korig m�g anyatejjel t�pl�lkoznak, speci�lis kieg�sz�tõ t�pl�l�kra van sz�ks�g�k, mely a megszokottn�l t�bb feh�rj�t, kalciumot, foszfort �s vitaminokat tartalmazzon. A kutyab�biket n�gyszer etess�k naponta. Az etet�sek gyakoris�ga az �llat n�veked�s�vel cs�kken, m�g kialakul egy norm�lis �tkez�si ritmus - ez lehet napi egy-k�t alkalom.

Aki az otthoni fõzõcsk�z�ssel j�r� munk�latokt�l, s nem utols� sorban a szagokt�l k�v�nja mag�t megk�m�lni, ma m�r �ri�si v�laszt�kot tal�l az �zletekben k�sz �llateledekbõl. Ezek sokf�le �zes�t�sû �s a adott �llat szervezet�nek megfelelõ t�panyagokat is teljes m�rt�kben tartalmazz�k. M�g a legv�logat�sabb n�gyl�b� sz�m�ra is tal�lunk megfelelõ konzervet, vagy sz�razeledelt. K�l�n k�sz�tenek a kutya - �s macskaapr�s�gok r�sz�re k�sz�telt, amelynek "Teljes �rt�kû t�pl�l�k" felirata val�dis�g�t az �lelmiszerekre vonatkoz� t�rv�ny garant�lja. A teljes t�pok mell� nem kell m�st adnunk �s felesleges azokat emberek sz�m�ra k�sz�lt �tellel �sszekeverni.

Olt�sok

Olt�s	6-8 hetesen	10-12 hetesen	14 hetesen	�jraolt�s
Szoprnyica	X	X		�vente
Hepatitis c.c.	X	X		�vente
Leptospirosis	X	X		�vente
Parvo-v�rus	X	X		1/2-1 �vente
Kennelk�h�g�s	X	X		�vente
Veszetts�g			X	�vente

Az olt�si napt�r csak megk�zl�tõleg ad t�mpontot. Az olt�sok pontos idõpontj�t az �llatorvossal kell egyeztetni!

Az olt�sok elõtt minden esetben f�regtelen�ts�k a kuty�t!

Az olt�anyagok csak az eg�szs�ges �llapotban oltott kuty�kat v�dik meg a k�l�nb�zõ betegs�gektõl.

Hõm�rõz�s

- R�zzuk le a higanyt 36 celsius fokig.

- K�rj�nk meg valakit, hogy fogja le a kuty�t.

- Kenj�k be a hõm�rõ v�g�t egy kis vazelinnel vagy olivaolajjal, hogy s�kosabb legyen.

- F�l k�zzel emelj�k meg �s kiss� ford�tsuk oldalra a kutya fark�t, majd a hõm�rõt kb. 2.5 cm m�lys�gig dugjuk a v�gb�lbe �s tartsuk mozsulatlanul �gy, hogy a higanytart�ly a v�gb�l fal�hoz �rjen.

- V�rjunk kb. 1-2 percig, majd vegy�k ki a �s olvassuk le a hõm�rõt. Ha nem tudunk olvasni, k�rj�nk meg valakit, hogy seg�tsen.

- R�zzuk le a hõm�rõt, mossuk meg �s fertõtlen�ts�k, mielõtt a hely�re tessz�k.

A kutya norm�lis testhõm�rs�klete 38-39 celsius fok.

Amit a b�lf�rgekrõl �s a f�regtelen�t�srõl tudni �rdemes

F�reg	Fertõzõd�s	T�netek
Dipilydium caninum	Fertõz�tt bolh�k elharap�sa	A v�gb�l viszket�se, "sz�nk�z�s", enyh�bb, s�lyosabb b�lgyullad�s, f�nytelen szõr, fogy�s, ap�tia, n�ha v�res sz�klet
Diphyilloithrium caninum	Fertõz�tt nyers h�s	Fogy�s, ap�tia, B12-vitamin hi�nya, v�rszeg�nys�g, l�z
Taenidao	Fertõz�tt nyers h�s, sz�klet fogyaszt�sa	V�konyb�lgyullad�s, Dipilydium caninum s�lyos fertõz�sekor vagy a k�ztes gazd�k h�lyagj�t�l
Trichuris vulpis	Pet�k felv�tele a k�lvil�gb�l	V�res-ny�lk�s hasmen�s, fogy�s, v�rszeg�nys�g
Ankylostoma	A l�rv�k a bõr�n �t bejutnak, sz�klet, hordoz�k fogyaszt�sa	Kisebb v�rz�sek a bõr�n �s a t�dõben, f�jdalom, bõrp�r, �d�ma. A b�lbõl v�relvon�s, v�res sz�klet, v�rszeg�nys�g, fogy�s, kisz�rad�s, ap�tia
Toxacara canis	Sz�klet vagy anyatej �ltal, embri�k a m�hen bel�l	Ld. Anklyostoma, k�h�g�s, orrv�lad�k a t�dõben l�võ l�rv�kt�l, f�nytelen szõr, fogy�s
Toxascaris leonia	Sz�klet vagy hordoz� fogyaszt�sa	B�lgyullad�s, fogy�s, f�nytelen szõr

- A f�regtelen�t�s speci�lis paszt�kkal, vagy tablett�kkal t�rt�nik, nem neh�z elv�gezni. �m elõbb vizsg�ltassuk meg a kuty�t �llatorvossal �s a fertõz�snek megfelelõ k�sz�tm�nyt, valamint adagol�st is õ �rja elõ.

- Az egyik nagyon fontos feladat a f�rgesed�s megelõz�s�ben a bolh�k t�voltart�sa, mert a bolh�k egyes f�regfajt�k k�ztes gazd�i. Cs�p�ssel �s az �llat sz�tharap�s�val terjesztik azt.

- Ford�tsunk fokozott figyelmet a b�lf�rgek t�voltart�s�ra, mivel r�nk, emberekre is vesz�lyesek lehetnek, ez�rt 3 havonta ism�telj�k meg a f�regtelen�t�st. K�ly�kkuty�kn�l 3-16 hetes korig rendszeresen ism�telj�k az orvos uts�t�sai szerint.

- A nõst�ny egyedeket fedeztet�s elõtt f�regtelen�ts�k!

- A h�st minden esetben fõzz�k meg, ezzel is cs�kkentj�k a fertõz�s vesz�ly�t.

A kullancs

Az alacsonyabb bokrokon �s fûsz�lakon tart�zkod� kullancsok, miut�n a kutya test�vel lesodorja õket, megtapadnak a szõrsz�lak k�z�tt. A f�kon l�võ kullancsok azonban a kutya szag�t - vajsav - is �rz�kelik �s r�hullanak, mikor rejtekhely�k alatt elhalad. L�baikkal megkapaszkodnak �s sz�v�sz�jszerv�ket a bõrbe m�lyesztve r�gz�tik magukat. A kullancsok k�rokoz�kat is terjeszthetnek ny�lukkal, n�h�ny napos v�rsz�v�st k�vetõen. A befurakodott kullancsot ez�rt tan�csos min�l elõbb elt�vol�tani. A legalkasabb eszk�z ehhez egy hegyes csipesz, vagy egy speci�lis kullancsfog�, amellyel kih�zzuk a kullancsot. Fontos, hogy gyorsan �s hat�rozott mozdulattal h�zzuk ki, mert �gy nem marad ideje, hogy fertõz�tt gyomortartalm�t a kutya v�r�be �r�tse. Semmi esetre se kenj�k be - mint ezt sokan �ll�tj�k - olajjal, benzinnel, k�r�mlakkal, vagy m�s "h�ziszerrel" a kih�z�s elõtt, mert fuldokl�sa idej�n nagy erõvel �r�ti az �llat v�r�be ny�l�t. R�gebben kih�z�s elõtt megcsavargatt�k a kullancsot, de miut�n a fenyõtobozhoz hasonl� pikkelyekkel, horgokkal kapaszkodik, a f�ggõleges h�z�ssal t�bbre megy�nk. A tapasztalat azt mutatja, hogy fontos az elt�vol�t�s sebess�ge. Ink�bb maradjon benn a kullancs feje a gyors kih�z�s miatt, minthogy a kutya fertõzõdj�k. Ez�rt nem j�, ha az ujjunkkal pr�b�ljuk a kullancsot kiszedni. Akaratlanul is megnyomjuk a has�t, �gy a beleit is, amelyek tartalma a sebbe �mlik, �gy bek�vetkezhet a fertõz�s. Ha a gyors kiv�tel sor�n bennszakadt a kullancs feje, az nem olyan nagy trag�dia. A szervezet, mint minden egy�b idegen anyagot, kil�ki mag�b�l, �s n�h�ny napon bel�l a seb begy�gyul.

A kuty�k kullancs terjesztette betegs�ge, a Babesiosis

Kell, hogy �rjunk errõl a betegs�grõl. �getõen fontos k�rd�ss� v�lt, hogy kutyatart�k, teny�sztõk ismerj�k, mert ez egy olyan betegs�g, melyn�l a tulajdonos �szrev�telei, a korai felismer�s adhat csak es�lyt a gy�gyul�sra �s az �letben marad�sra. Az�rt �rom ezt ennyire ki�lezetten, mert j� n�h�ny �v klinikai tapasztalatai alapj�n �ll�thatom, hogy az elhull�sok szinte minden esetben a hi�nyos adatok, k�sõi felismer�s, a k�sõn �llatorvos el� ker�lt esetek k�vetkezm�nye. A tulajdonosok j� r�sze nem ismeri a betegs�get, nem tudja, mik azok a t�netek, melyek alapj�n a szakember idõben beavatkozhat. Rengeteg t�vhit �l a kullancsokr�l �s az �ltaluk terjesztett betegs�gekrõl.

A betegs�g k�rokoz�j�t a kullancsok juttatj�k az �llat v�r�be. A k�rokoz� egysejtû. (Semmi k�ze az emberi agyvelõgyullad�st okoz� v�rushoz!) Ez az egysejtû a v�r�sv�rsejtekben szaporodik. Megkettõzõd�se sor�n a v�r�sv�rtestek sz�tesnek. Sz�muk jelentõsen lecs�kken, s ez hi�nyos oxig�n ell�t�st, v�rfogyotts�got eredm�nyez. Ugyanakkor a belõl�k kiszabadul� fest�kanyag okozza a k�nnyen �szrevehetõ, l�tv�nyos t�neteket.

Kezdetben az �llat kedvetlen, �tv�gytalan, sokat iszik. A l�z leggyakrabban 40 celsius f�l� emelkedik. Egy-k�t nap alatt a vizelet egyre s�t�tebb�, s�t�ts�rg�b�l v�ress�, majd szinte feket�v� v�lhat. �jabb egy-k�t nap alatt a sz�tesõ v�rfest�k a l�that� ny�lkah�rty�kat s�rg�v� teszi. Ez kan kuty�n legelõsz�r a penis ny�lkah�rty�j�n l�tszik, de l�that� a szem k�tõh�rty�j�n, az ajkakon is. S�lyos esetben vil�gos, r�vid szõrû �llatokon a has bõr�n, esetleg a pigment�latlan karmokon is l�that�. Nem v�letlen�l emelj�k ki a kezdeti t�netek, a l�z, b�gyadts�g, de fõleg a vizelet elv�ltoz�sait. Az �ltalunk kezelt betegek gy�gyul�s�val kapcsolatos egy�rtelmû tapasztalat, hogy a m�r bes�rgult egyedek k�z�l a f�l �v alatti, m�g intenz�v v�rk�pz�sû egyedek, �s a m�g nem s�rga felnõttek gy�gyul�sa nagyon val�sz�nû, az idõsebb, de m�r bes�rgult kuty�k es�lyei j�val kisebbek. Az idõ teh�t ellen�nk dolgozik. Elõfordulhat az �v b�rmely szakasz�ban, tapasztalataink szerint egy m�jusi-j�niusi hull�m ut�n a sz�raz ny�r kis sz�netet jelent, majd az okt�ber-november kifejezetten erõs gyakoris�got mutat, az esetek java r�sze erre az idõszakra tehetõ. Az enyhe telek jellemzõje egy viszonylag erõteljes febru�ri esetsz�m.

Erdei s�ta, vad�szat eset�n, de kertben tartott �llatn�l is rendszeresen vizsg�ljuk meg az �llat test�t! A kullancsot vegy�k, vagy vetess�k ki. Hasznos a fertõtlen�tõszerek odacseppent�se, a csavar�s ir�nya viszont babona: A kullancs nem jobb vagy bal menetes. Legfontosabb, hogy ilyen esetek ut�n n�h�ny napig figyelj�k az �llat vizelet�t! Kedve, �tv�gya �s hõm�rs�klete is jelzi a fertõzõd�st, de szinte egy�rtelmû jelz�s a vizelet sz�nelv�ltoz�sa. Ezeket a adatokat jelezz�k a kezelõ �llatorvosnak, idõt, esetleg az �llatnak nem �ppen kellemes vizsg�latokat tudunk �gy megtakar�tani. De menj�nk el�, elõzz�k meg a bajt!

A gy�gykezel�sre haszn�latos szerek egyike alkalmas megelõz�sre. Egy h�napos v�delmet ad a betegs�g ellen, de nem a kullancs ellen. Sz�ps�ghib�ja, hogy az egy h�nap r�vid, �s hogy az injekci� hely�n, fõleg �rz�keny �llaton cs�nya duzzanat jelentkezhet. Permetezõszerek k�z�l az Insecticid 2000, vagy a Biokill adhat n�h�ny napos v�delmet. S�ta, kir�ndul�s, vad�szat elõtt �rdemes haszn�lni. V�delmi szempontb�l hasznosnak tartjuk a parazita elleni nyak�rveket. Ny�lv�n minden forgalomban l�võ szert nem pr�b�ltunk, ezek az adatok saj�t tapasztalataink, olyan orvosi v�lem�ny, mely kereskedelmi, �zleti, �s rekl�m �rdekeket nem tartalmaz. �sszefoglalva mit javasolhat az �llatorvos? Haszn�ljuk a megelõz�s m�dszerei k�z�l a bev�ltakat, melyek mind kuty�nk, mind saj�t praktikus szempontjainak megfelelnek! A vesz�lyes idõszakokban, ter�leteken gondoljunk az elõfordul�s lehetõs�g�re!

Ha gyanunk felmer�l, hogy az �llat beteg, ne v�rjunk, azonnal kezeltess�k, megfigyel�seink elmond�s�val seg�ts�k az �llatorvost munk�j�t!

Bolh�k

A kuty�n �lõsk�dõ bolha nem azonos az ember vagy a macska bolh�j�val.(?-a szerk.) A bolh�k k�ztes gazd�i a kuty�k m�s �lõsk�dõinek is, - pl. b�lf�reg - de mindenekelõtt ingerik a bõrt. Amikor a bolha cs�p, ny�lat fecskendez a sebbe, hogy m�g sz�vja, meg ne alvadjon a v�r. A ny�l�ban l�võ vegyi anyagok sokszor a allergi�t v�ltanak ki. Egyes k�l�nosen �rz�keny kuty�n�l a bolhany�l nagy kiterjed�sû gyullad�st kelt a h�t bõr�n. A bolh�k �let�k nagy r�sz�t az �llat k�rnyezet�ben t�ltik, �s csak v�rsz�v�s c�lj�b�l ugranak a kuty�ra. A nõst�ny bolha takar�kra, szõnyegekre, a padl� vagy a falak reped�seibe rakja le pet�it. Megfelelõ hõm�rs�klet eset�n a pet�kbõl l�rv�k kelnek ki, melyek meghat�rozott idõ m�lt�n beb�boz�dnak �s legkevesebb h�rom h�t alatt kifejlett, ivar�rett bolh�v� v�lnak. L�thatjuk teh�t, hogy egyszeri bolhairt�ssal a kuty�n nem �rhet�nk el eredm�nyt. Nem csup�n a gazda�llaton, hanem az �llat k�rnyezet�ben is ki kell irtani a bolh�kat. E c�lra k�lsõleg �s belsõleg hat� szereket vehet�nk ig�nybe. B�rmilyen szert is haszn�lunk, mindig olvassuk el a mell�kelt haszn�lati utas�t�st! A szakboltokban sokf�le bolha�rt� nyak�rvet �rus�tanak. K�nyelmesen alkalmazhat�ak a fentiont tartalmaz� k�sz�tm�nyek. Az apr� tubusban l�võ g�lt 3-4 hetente, a szõrt sz�thajtva, egyszerûen csak fel kell kenni a k�t lapocka k�zti bõrre, ahonnan a kutya nem tudja lenyalni. A felsz�v�dott hat�anyag egyenletesen eloszlik a bõrben, a teljes bõrfel�leten kifejti hat�s�t, az �sszes bolh�t elpuszt�tja. A kutya test�n tart�zkod� bolh�k elpuszt�t�sa mellett a kutya k�rnyezet�nek bolhamentes�t�se is fontos. Elsõ l�p�sk�nt v�gezz�nk j� alapos tisztogat�st, megszokott m�don, j� alaposan porsz�v�zzuk ki a szõnyegeket, a b�tork�rpitokat, a padozat r�seit, a szeg�lyl�ceket �s k�rny�k�t. Ne feledj�k el a porzs�kot is beporozni, bef�jni bolhairt� szerrel, s ha egy m�d van r�, lehetõleg egyszer haszn�latos porzs�kot haszn�ljunk a bolh�tlan�t� akci�hoz. A sz�ll�t� kosarat, l�d�t, �s a takar�kat szint�n porsz�v�zzuk ki, �s kezelj�k le az irt�szerrel. makacs esetekben hetekig, h�napokig is eltarthat, m�g az �sszes bolh�t�l megszabadulunk.

Hõguta

A napsz�r�s, illetve a hpguta tulajdonk�ppen a hõszab�lyoz�s s�lyos, gyakran v�gzetes zavara. Jellemzõi a hõtermel�s erõs�d�se, a hõlead�s cs�kken�se, a k�vetkezm�nyes hõpang�s; az �llat szervete a termelt hõtõl sem a sug�rz�s, sem liheg�s l�v�n nem k�pes megszabadulni (pl. p�ratelt levegõben, zs�folt, meleg helyis�gben). A t�netek r�vid b�gyadts�g ut�n dr�mai hirtelens�ggel l�pnek fel: gyenges�g, l�gszomj, h�nyinger, mozg�szavar, �jul�s. A 43 celsius fokos testhõm�rs�kletet el�rõ kuty�k szinte kiv�tel n�lk�l elpusztulnak, de az is gyakran elõfordul, hogy az �llat hõm�rs�klete alatta marad ugyan a 43 foknak, m�gis elhullik. A hõguta �s a napsz�r�s egy�ttesen is elõfordulhat. Ezt a jelens�get egy�bk�nt elsõsorban a sima, r�vid szõrû ebekn�l figyelhetj�k meg, mivel ezeknek az �llatoknak nincs hõcs�kken�st elsõseg�tõ bund�juk. A nagy szõrzet ugyanis olyan, mint a juh�sz sub�ja, nemcsak a hideg, de a meleg hõs�g ellen is v�delmet ny�jt, persze csak �tlagos hõm�rs�klet-ingadoz�s mellett.

Sok gazda nem gondol r�, hogy a tûzõ napon hagyott aut�ban kuty�ja szinte elviselhetetlen�l szenved, ugyan�gy az �rny�ktalan udvaron, a ki�ll�t�sok naps�t�tte ringjeiben. Sok eb kapott m�r hõgut�t az 55-60 fokra felmelegedett aut�ban, annak ellen�re, hogy az ablakok r�snyire nyitva voltak. Az ilyen hõm�rs�kletet a kutya csup�n 20-30 percig k�pes �rtalom n�lk�l elviselni. (Ez�rt nyugodtan k�pj�k le azt az egy�nt, aki �ppen r�csukja a tûzõ napon hagyott aut� ajtaj�t kuty�j�ra. - a szerk.)

Meg�vhatjuk a kuty�t a sz�m�ra k�ros hõm�rs�kletû �s p�ratartalm� levegõ hat�s�t�l, ha ilyen idõszakokban mentes�tj�k az erõs mozg�s al�l, a tûzõ naps�t�s elõl pedig �rny�kba viszz�k. A hõguta t�neteinek jelentkez�sekor az ebet itassuk meg bõs�gesen hideg v�zzel, test�t locsoljuk le, �s mielõbb vigy�k �llatorvoshoz.

A fog

FOGV�LT�S

A fogazat teljess�g�t �s a fogv�lt�st a kutyatulajdonosnak ellenõriznie kell. Hi�nyz� vagy sz�m feletti fogak, a fogv�lt�s zavarai a kuty�n�l s�lyos betegs�geket okozhatnak. Ezt akad�lyozza meg a rendszeres ellenõrz�s. Tejfogak (28 fog) Felsõ �llkapocs: 3p 1c 3i 3i 1c 3p Als� �llkapocs: 3p 1c 3i 3i 1c 3p Maradand� fogak (42 fog) Felsõ �llkapocs: 2m 4p 1c 3i 3i 1c 4p 2m Als� �llkapocs: 3m 4p 1c 3i 3i 1c 4p 3m m= mol�ris=h�tuls� z�pfog; p=premol�ris=elõz�pfog; c=canini=szemfog; i=incisivi=metszõfog

A legt�bb kutya szenved a fogf�j�st�l cagy a sz�j�reg valami egy�b baj�t�l. A bajok okoz�ja a fogak fel�let�n megtapad� leped�k (plakk). Ez ny�lb�l, �telmarad�kb�l �s bakt�riumokb�l �ll. Ha nem t�vol�tjuk el rendszeresen, m�szs�k is rak�dnak le, �gy j�n l�tre a fogkõ. - Az �llatorvosok speci�lis ultrahangk�sz�l�kkel t�vol�tj�k el a fogk�vet. - A fogh�s gyullad�ssal reag�l a bakt�riumok felhalmoz�d�s�ra, �s fog�nygyullad�s keletkezik. Jellegzetes t�nete a kiv�r�s�d�tt fogh�s, amely f�jdalomra �rz�keny, v�rz�sre hajlamos. Ha a betegs�get nem �ll�tjuk meg, a fogak tart�rendszere t�nkremegy, a fogak kiesnek. Ezenk�v�l megszûnik a term�szetes akad�ly a bakt�rium behatol�sa ellen, bejutnak a v�rkering�sbe, amely elsz�ll�tja a fertõz�st a szervezet minden r�sz�be, sz�v-, m�j- �s vesebetegs�get id�zhet elõ. Gyakran elõfordul, hogy a kuty�k nagyon csendesek �s szomor�ak, mert a foggyullad�st�l szenvednek, de egy fogkezel�s ut�n mintegy var�zs�t�sre, megint vid�mak �s elevenek lesznek. Fontos, hogy a fogak bajait kellõ idõben fedezz�k fel. M�r k�ly�kkorban elkezdhetj�k a sz�j�reg rendszeres vizsg�lat�t, szem�gyre v�ve a fogak �ll�s�t, a leped�ket, elsz�nezõd�seket, gyullad�sokat. Kor�n, j�t�kosan v�gezve a vizsg�latot a kutya megszokja, hogy gazd�ja megvizsg�lja a sz�j�t.

Kutyakozmetika

A kuty�k bund�j�nak minden egyes szõrsz�l�t zs�rr�teg veszi k�r�l, amely megv�di a kisz�rad�st�l �s megakad�lyozza a piszok m�lyebb behatol�s�t. Ez teszi lehetõv�, hogy az esõcseppek leperegjenek, a szõrsz�lak megtarts�k hajl�konys�gukat �s a sz�l vagy a simogat� k�z hat�s�ra rugalmasan meghajoljanak. �s nem utols� sorban ez okozza, hogy az �llat szõre f�nylik, ragyog. M�g az esõcseppek �s egy�b nedvess�g nem k�ros�tj�k a zs�rr�teget, a f�rdõ fell�gy�tja, laz�v� teszi vagy teljesen leoldja a szõrsz�lr�l. Sõt: a felsõ bõrr�teget bevon� zs�rt�kr�t is megt�madja. Ez�rt besz�lnek le az �llatorvosok mindenkit a gyakori f�rdet�srõl. Ugyanis a bõr�n �s a szõr�n csak 24 �ra m�lva �ll vissza az eredeti �llapot.

Tan�csok a f�rdet�shez

- F�rdet�s elõtt a kuty�t minden esetben f�s�lj�k ki alaposan.

- Soha ne haszn�ljunk hideg vizet!

A f�rdõk�dba tett gumiszõnyeg megakad�lyozza, hogy a kutya cs�szk�ljon a k�dban, �s �lland� harcot folytasson a zuhany ellen. A kutya f�rdet�s�t a h�tk�znapi teendõk k�z� kell beilleszteni, de a f�rdõszob�ban speci�lis elõk�sz�leteket kell v�gezn�nk. Miut�n minden kutya a v�zbõl kiker�lve megr�zza mag�t, tegy�nk el minden olyan dolgot, amelyet nem akarunk, hogy vizes legyen, p�ld�ul saj�t t�r�lk�zõnket. Min�l nyiltabban v�gezz�k el az elõk�sz�leteket, kuty�nk ann�l idegesebb lesz. Ne k�rlelj�k, ne sajn�ljuk, hanem, ha lehet - pl. a kis termetû kuty�t - egyszerûen tegy�k bele a k�dba �s k�sz. Mozdulataink legyenek hat�rozottak, nyugodtak, ezzel n�velj�k bizalm�t �s biztons�g�rzet�t. Ha mi is idgesek vagyunk, az �llat reszketni �s sir�nkozni kezd, teh�t maradjunk teljesen nyugodtak, �s ism�telj�k gyakran: "�llj nyugodtan!" vagy "�lj!". A kutya bund�j�t vagy a zuhannyal vagy egy ed�nybõl r��nt�tt v�zzel nedves�ts�k be, kihagyva a fej�t �s k�rny�k�t, �s �gyelve arra, hogy a langyos v�z a szõrt alaposan benedves�tse. Ezut�n d�rzs�lj�k be samponnal, mik�zben a fej�t magasra emelj�k. M�sik kez�nkkel massz�rozzuk j�l a szõrbe �s bõrbe a sampont, hogy minden piszok �s por kiold�djon. A fej�t utolj�ra mossuk meg, �vatosan, ne menjen a szem�be a sampon. Miut�n teljesen le�bl�tett�k, d�cs�rj�k meg kuty�t, burkoljuk be puha f�rdõlepedõbe. Ezt m�g a nagy kuty�k is szeretik, �s a tov�bbiakban nyugodtan hagyj�k magukat sz�razra d�rzs�lni. Ezut�n hajsz�r�t�val t�vol�tsuk el a visszamaradt nedvess�get.

Ha a szok�sos tiszt�lkod�sn�l alaposabb f�rdet�sre nem tudjuk magunkat r�sz�nni, bejelentkezhet�nk egy kutyakozmetika szalonba, ahol tapasztalt szakember f�rdeti meg kuty�nkat. Itt �ltal�ban elv�gzik a szakszerû f�ltiszt�t�st �s karomv�g�st is. A kutyakozmetikus k�r�sre kialak�tja ny�r�ssal vagy trimmel�ssel kuty�nk fazonj�t is.
 

Kutyah�z 1997. m�rcius 15.