UGAT� KOMMAND� Hadikuty�k I. Az �r�sos t�rt�nelem hajnala �ta maradtak fenn dokumentumok arr�l, hogyan szolg�ltak a kuty�k a h�bor�kban. Persze nem felt�tlen�l harcoltak: hasznosak lehettek m�s megfontol�sokb�l is. M�r Hom�rosz is megeml�ti, hogy ebeket haszn�ltak fut�rszolg�latra. Az �zeneteket a nyak�rv�kre er�s�tett�k, �s visszak�ldt�k �ket a f�hadisz�ll�sra.   A kutya: operat�v fegyver Egy pergamoni fr�z, melyet Kr.e. 280-ban faragtak, hatalmas termetû, nagy fejû, er�s �s r�vid pof�j�, hegyes f�lû assz�r kuty�kat �br�zol t�mad�s k�zben. H�rodotosz, az �kor egyik legnagyobb t�rt�n�sze egy csata �br�zol�sa sor�n ezt �rja: „Ember ember ellen, l� l� ellen, kutya kutya ellen harcolt.” A sum�r, babil�niai �s f�n�ciai kult�r�kban a leletek tan�bizonys�ga szerint ugyancsak minden�tt tal�lkozhatunk hatalmas harci kuty�kkal. A hadj�ratok idej�n operat�v fegyverk�nt haszn�lt�k �ket. A hadikuty�k annak idej�n a g�r�g �s assz�r seregek el�tt j�rtak, r�szben az�rt, hogy �ket �rje az els� ny�lz�por, r�szben pedig az�rt, hogy f�lder�ts�k az ellens�g had�ll�sait. A harci kuty�k nyak�rv�t �gy alak�tott�k ki, hogy k�l�nb�z� sz�gben �les k�sek �s hegyes t�sk�k �lltak ki bel�le. Amikor ezeket az n�gyl�b� „kommand�sokat” az ellens�ges lovass�g k�z� ir�ny�tott�k, iszony� v�rengz�st v�geztek emberek �s lovak k�z�tt egyar�nt, s �ri�si r�m�letet keltettek. Egy m�sik harci taktika a k�vetkez� volt: a kutya gazd�ja haladt el�l, az ebet pedig egy rabszolga vezette ut�na, s ha a harcos ellenf�lre lelt, elengedte a d�ht�l szinte �rj�ng� �llatot, hogy ura seg�ts�g�re siethessen. A k�zdelem kimenetel�t, ugyeb�r, sz�ks�gtelen ecsetelni…   Hûs�g mindhal�lig! Ezek a f�lelmetes ebek teh�t hal�l�ig (s�t m�g azon is t�l!) v�delmezt�k gazd�jukat. Aelias, g�r�g t�rt�net�r�, a Krisztus ut�ni III. sz�zad elej�n a k�vetkez�kr�l sz�mol be: „Amikor Dareosz (D�rius), az utols� perzsa kir�ly a Nagy S�ndorral v�vott csat�ban elesett, valamennyi katon�ja elmenek�lt, csup�n az �ltala f�lnevelt eb tartott f�l�tte gy�szt.” Korinthosz a kuty�knak k�sz�nhette megmenek�l�s�t. A v�ros b�sty�it a katon�kon k�v�l 50 kutya �rizte. Egy �jszaka az alv� �rs�get az ellens�g egy sz�lig lekaszabolta. A kuty�k h�siesen v�dekeztek, de egy kiv�tel�vel valamennyi elpusztult. Az �letben maradt Soter nevû kutya a v�rosba rohant, ahol ugat�s�val mindenkit felriasztott, �gy a harcosok felk�sz�lhettek a v�delemre �s az ellens�g visszaver�s�re. Sotert ez�st nyak�rvvel t�ntett�k ki, amelyen a k�vetkez� felirat �llt: „Korinthosz v�d�je �s megment�je.” Alexandri�ban II. Ptolemaiosz f�ra� 2000 harci kuty�val meger�s�tett hadsereg �l�n tartott f�lvonul�st. A f�lelmetes ebeket, melyeket a kort�rsak “szam�r nagys�g�nak �s oroszl�n vads�g�nak” �rtak le, egyenk�nt egy csom� katon�nak kellett f�lvezetni �s kord�ban tartani. A kuty�kat vassz�gekkel kivert ez�st nyak�rvek „�kes�tett�k”. Ezek az ebek a haj�z� f�n�ciaiak r�v�n sz�mtalan orsz�gban elterjedtek. Angli�ba p�ld�ul val�sz�nûleg m�r t�bb �vsz�zaddal Krisztus sz�let�se el�tt eljutottak. T�vol-keleti �tja ut�n Marco Polo p�ld�ul �ri�si kennelekr�l tesz eml�t�st, ahol Kubla K�n t�bb mint 5000(!) masztiff t�pus� harci kuty�t tartott.   Hasfelmetsz� eb Kolumbusz Krist�f, k�s�bb pedig a spanyol h�d�t�k is „j� haszn�t” vett�k a kuty�knak. A korabeli kr�nik�k olyan kuty�kr�l �rnak, melyeket arra tan�tottak be, hogy f�lt�pj�k az indi�nok has�t! Megeml�tik, hogy akadt olyan eb, mely egyetlen �ra leforg�sa alatt sz�z indi�n gyomr�t volt k�pes kiharapni. M�sutt azt olvashatjuk, hogy amikor Kolumbusz partot �rt a jamaicai Montego-�b�ln�l, „...az egyik kutya, melyet elengedtek a haj�r�l, elkezdte ûzni �ket (az indi�nokat) �s nagy k�rt tett benn�k, mivel egy kutya az indi�nok ellen t�z f�rfival �r fel.” Azt is hozz�teszi a kr�nik�s, hogy „Vad kuty�ikat emberh�ssal t�pl�lt�k (m�rmint a spanyol katon�k), �gy szoktatt�k hozz�, hogy azok embereket t�pjenek darabokra, �s felfalj�k �ket. Mindenhova magukkal viszik ezeket a kuty�kat, s barb�r m�don legyilkolj�k a szerencs�tlen indi�nokat, hogy etess�k a kegyetlen korcsokat.” Hogy mennyire rettegtek az indi�nok e kuty�kt�l, azt megtudhatjuk Joaquin Acosta ezredest�l, aki a spanyolok Bogota elleni el�renyomul�s�t �rja le: „B�r a v�lgyben lak� t�rzsek tan�s�tottak n�mi ellen�ll�st, a lovak (ti. a lovass�g) azonban hamarosan let�rt�k �s visszavonul�sra k�nyszer�tett�k �ket. Olyan retteg�sben tartott�k az indi�nokat, hogy egy �jszaka, mikor a spanyolok let�boroztak egy kis falu k�zel�ben… …k�t vagy h�rom l� elszabadult, s vad v�gt�ban, �gaskodva �s nyer�tve v�gigsz�guldott a v�lgy�n, ez m�r maga el�g volt ahhoz, hogy sz�tsz�rja az indi�nokat, akik azt hitt�k, hogy a lovak is olyan kegyetlenek, mint a v�rebek. Nyilv�n �gy okoskodtak, ha a kuty�k ekkora fejetlens�get tudnak okozni soraikban, mennyivel rettenetesebbek lehetnek ezek a j�val nagyobb �llatok.” A k�z�pkorban a korszerûbb hadvezet�s nyom�n a harci kuty�k vil�ga – legal�bbis �tmenetileg – letûnt, az ilyen ebek „munkan�lk�liek” lettek. �m �jabb feladatokhoz is k�pesnek bizonyultak feln�ni: a molosszus komoly, �rt�kes l�tes�tm�nyek �rz�je lett. A „bandog” �s az „acathena” szavak arra a t�nyre utalnak, hogy a masztiffot nappalra megk�t�tt�k, l�ncon tartott�k, �jszaka viszont szabadon mozoghatott, hogy a tolvajokt�l, behatol�kt�l v�dje a j�sz�got �s a h�zat. Mellesleg hajdan�ban azt hitt�k, hogy ezek a rettenetes ebek medv�kkel �s farkasokkal val� keresztez�sb�l sz�rmaznak. Nem csoda, hogy az Alvil�g, a H�desz kapuj�t �rz� Cerberust molosszusk�nt �br�zolt�k az �kori g�r�g�k. Majd’ sz�zh�sz esztendeje – 1884-ben – a kuty�k katonai szolg�lata nem csup�n �jra�ledt, de „regul�ris” lett: a cs�sz�ri n�met hadsereg, eleinte pr�bak�ppen, n�h�ny ebet hivatalos �llom�nyba vett. A hadikuty�k hamarosan megjelentek az Osztr�k-Magyar Monarchia, Olaszorsz�g, a c�ri Oroszorsz�g �s Franciaorsz�g katonai egys�geiben is. Kialakult a „harci kutya” modern fogalma.   Folytatjuk Veress H�rom holl� A holtig hû hadikuty�knak �ll�t eml�ket egy r�gi angol dal is, melynek c�me: Three Ravens (H�rom holl�). A szomor� �nekben szerepl� h�rom koromfekete mad�r �l hajnalban egy fa tetej�n, �s v�rakozik a gazdag lakoma rem�ny�ben, a fa alatt ugyanis egy csat�ban elesett lovag holtteste fekszik. �m a holl�k nem jutnak hozz� az �h�tott reggelihez, ugyanis a holttest mellett a lovag kuty�ja �rk�dik, f�l�tte pedig vad�szs�lyma k�r�z, s t�voltartj�k a d�gev�ket, m�g v�g�l meg�rkezik a lovag kedvese, hogy eltemesse �s elsirassa v�leg�ny�t. M. �.   INFO Copyright © 2000 Kutya Sz�vets�g - Minden jog fenntartva.

Keres� OK Aj�nl� MENHELYEK �LLATV�DELEM