A kutyaharap�s

A kutat�sok azt mutatj�k, hogy egy kis�llat beszerz�se kedvez� hat�ssal lehet a csal�di harm�ni�ra. A vele val� foglalatoskod�s nyugalmat jelent �s fesz�lts�gold� hat�s�, ami az eg�szs�gre is kedvez� hat�ssal van. Az �llatkedvel� gyerekek k�nnyebben l�tes�tenek kapcsolatot kort�rsaikkal, jobban elsaj�t�tj�k a nevel�s k�pess�g�t, �s sokkal jobban vigy�znak k�rnyezet�kre is. Az �llatbar�ts�g azonban vesz�lyekkel is j�r! Naponta halljuk-olvassuk, hogy h�ny �s h�ny ember, k�zt�k gyermek esik �ldozatul kutyaharap�snak.

Val� igaz, hogy a kutya k�rnyezet�ben feln�v� gyermek kutyaharap�s szempontj�b�l vesz�lyeztetett. A gyermeket leggyakrabban a saj�t vagy egy k�zeli bar�t kuty�ja harapja meg. Kutyaharap�s szempontj�b�l az �t �ven aluli gyermekek a legvesz�lyeztetettebbek; ezek t�bbs�ge a gyermekek otthon�ban vagy az otthon k�zvetlen k�zel�ben k�vetkezik be. Nagyobb gyerekek �s feln�ttek ink�bb k�zter�leteken vagy kutyas�t�ltat� helyek k�zel�ben eshetnek �ldozatul kutyaharap�snak.

�ltal�nos szab�ly: kutyaharap�st k�vet�en a seb szakszer� megtiszt�t�s�ra, illetve ell�t�s�ra kell t�rekedni. Mivel a veszetts�g ellen a harap�s ut�n is megfelel� v�d�olt�s �ll rendelkez�sre, ez�rt csak azt kell eld�nteni, hogy ennek bead�sa sz�ks�ges-e vagy sem. K�nny� a helyzet, ha a kutya gazd�ja ismert, �s igazolni tudja, hogy a kuty�t beoltott�k. Ha nem ez a helyzet, vagy k�bor kuty�r�l van sz�, mindent meg kell tenni, hogy a kuty�t �llatorvosi megfigyel�snek lehessen al�vetni. T�znapos megfigyel�s sz�ks�ges, mert a betegs�gnek ennyi a lappang�si ideje. Ha a kuty�n a betegs�g t�netei mutatkoznak, a harapott ember olt�s�t azonnal el kell kezdeni. A gazd�tlan �llatoknak azonban csak kis sz�zal�ka hordozza val�ban a veszetts�g v�rus�t, az emberi megbeteged�s kialakul�s�nak val�sz�n�s�ge kicsi.

Ezen t�lmen�en tetanusz (merevg�rcs) elleni eml�keztet� olt�s ad�sa is sz�ks�ges lehet, ha a sebbe f�ld vagy egy�b szennyez�d�s ker�lt. B�rmilyen bizonytalans�g eset�n c�lszer� lehet a Szent L�szl� K�rh�z olt�si szakrendel�s�n �rdekl�dni (telefon: 06-1-455-8100).

Hat�kony kommunik�ci�

Az ember �s a kutya kommunik�ci�ja nagym�rt�kben k�l�nb�zik. A szemkontaktus vagy a kezek mozgat�sa gyakori az emberek k�z�tt, de a kutya ezeket vesz�lyk�nt �rt�kelheti. Ez�rt fontos, hogy a feln�ttek, a gyerekek �s a kuty�k megtanuljanak egym�ssal hat�konyan �rtekezni.

V�szhelyzetek

Alv�s

Amikor az embert valaki m�ly alv�sb�l fel�breszti, az ember v�dekez� magatart�st tan�s�t. Ugyan�gy tesz a kutya is. Az alv� kutya az�rt vesz�lyes, mert t�mad�snak v�lheti, ha megzavarj�k. K�t szab�ly: 1. A kuty�t nem szabad alv�s k�zben zavarni; 2. Ha m�gis fel kell �breszten�nk valami miatt, sz�l�tsuk meg megfelel� t�vols�gb�l, �gy elegend� ideje marad t�j�koz�dni arr�l, hogy nem fenyegeti semmi vesz�ly, csak a gazdi egy �jabb szesz�ly�nek kell megfelelnie. A sz�l� tan�tsa meg gyermek�t arra, hogy hagyja b�k�n az alv� kuty�t!

Ev�s

M�g ink�bb igaz ez, ha a kutya eszik. A kuty�t meg kell tan�tani, hogy elviselje, ha valaki �tkez�s k�zben k�v�n vele kapcsolatba l�pni, s�t ak�r azt is, hogy gazd�ja elveszi t�le az �telt. Ha a kutya sikeresen �llta a gyakorlatot, a gazdi dics�r�en megveregeti a h�t�t, majd visszaadja neki az �telt. Erre a gyakorlatra a kuty�t eg�sz �lete folyam�n id�nk�nt eml�keztetni kell, k�l�n�sen, ha gyermek ker�l a k�zel�be. A gyermeket viszont arra kell megtan�tani, hogy sohase k�zel�tse meg a kuty�t, ha az eszik, vagy egy csonton r�g�dik.

Simogat�s

N�ha lek�zdhetetlen v�gyat �rz�nk, hogy a m�s kuty�j�t megsimogassuk. Ilyenkor mindig a gazda enged�ly�t kell k�rni, �s a kutya gazd�ja vezeti be a "bemutat�s" folyamat�t. A kuty�t mindig valamilyen sz�gben kell megk�zel�teni, sohasem el�lr�l vagy h�tulr�l. Ha m�r el�gg� k�zel vagyunk, lassan a k�zh�ttal mozgassuk kez�nket a kutya fel�, �s hagyjuk, hogy az el�bb megszimatolja. Csak ezut�n vegy�k a b�tors�got, hogy a kutya �ll�t megcir�gassuk vagy az oldal�t megsimogassuk. Ha ellenben azt l�tjuk, hogy a kutya nem szimatolja meg a kez�nket vagy "visszah�k�l", akkor hagyjuk abba a k�s�rletet.

A gyerekek id�nk�nt durv�n k�zelednek a kuty�hoz, ami nyugtalan�thatja az �llatot, �s t�mad�sra k�sztetheti.
Fontos: a gyermek mindig legyen sz�l�i fel�gyelet alatt, ha kuty�hoz k�zel�t, vagy azzal j�tszik.

A sz�l� tan�tsa meg gyermek�nek, hogyan kell a kuty�hoz hozz�ny�lni. A tanul�s sor�n a sz�l� vezesse gyermeke kez�t.
Szemezni a kuty�val er�s dominancia �zenet�t hordozhatja az �llat sz�m�ra, amit vesz�lyk�nt �rt�kelhet. Gyermek�nket meg kell tan�tani, hogy mindaddig ne n�zzen a kutya szem�be (a l�baira n�zzen), am�g a kapcsolatteremt�s megnyugtat�an nem siker�lt.

Idegen kutya

Mi a teend�, ha idegen kutya k�zeledik fel�nk? A gyermekek k�nnyen megijednek, �s futni kezdenek vagy felsikoltanak. Ez megr�m�ti a kuty�t, amelyik lehet, hogy csak �rdekl�dik, vagy bar�tkozni szeretne. Idegen kuty�t a gazd�ja enged�lye n�lk�l tilos megk�zel�teni, a gyermek hagyja b�k�n a k�bor kuty�t! Meg kell tan�tani �t arra is, hogy ha a kutya k�zel�t, mozdulatlanul, leengedett karokkal c�lszer� meg�llnia. A kutya val�sz�n�leg k�rbe fogja szagl�szni, majd tov�bbmegy. Fontos megtan�tani a gyermeket, hogy ne "szemezzen" ilyenkor a kuty�val.

�s v�g�l

Hagyjuk b�k�n a kuty�t, ha az: "kimutatja a foga feh�rj�t", morog, hirtelen h�trafel� mozdul, "visszah�k�l", fel�ll a sz�r a h�t�n.

Dr. Szil�gyi Tibor
Eg�szs�g�nk�rt a XXI. Sz�zadban Alap�tv�ny