A k�t�d� kutya

A leg�jabb DNS-kutat�sok szerint a kuty�k h�zias�t�sa nem tizenvalah�ny ezer, hanem 130 ezer �ves: a modern Homo sapiens a kuty�val egy�tt jelent meg a porondon. Ez olyan hossz� id�, ami komolynetikai v�ltoz�sokra is m�dot ad. Azok a tulajdons�gok, amelyek az embert emberr� tett�k, durv�n �tm�sol�dtak a kuty�ra is. Az ELTE Etol�giai Tansz�k�n Cs�nyi Vilmos vezet�s�vel pr�b�lj�k kider�teni, melyek azok a minim�lis saj�ts�gok, amelyek a kuty�ban az emberre hasonl�tanak. A kuty�k vizsg�lat�val az emberr�l k�v�nnak megtudni olyasmit, amir�l m�s m�don nem �rtes�lhet�nk. Mert csontmaradv�nyokb�l nagyon neh�z sz�zezer vagy milli� �vre visszamen�en rekonstru�lni a tulajdons�gokat. Szerencs�re van egy �l�l�ny, amelyik hasonl� p�ly�t futott be, alkalmas teh�t arra, hogy az emberre n�zve �vatos k�vetkeztet�seket vonjunk le a szok�saib�l.

Ahhoz, hogy a kutya az ember k�rnyezet�ben �lhessen, meg kell �rtenie bizonyos em�ci�kat. Meg kell �rtenie az ember szavait - gyere ide, menj oda, hozd ide -, egy�tt kell m�k�dnie vele, k�l�nben agyoncsapj�k, nem szapor�tj�k. Vagyis a kuty�nak is szinkronban kell lennie azzal a kis csoporttal, ahov� tartozik, seg�tenie kell, egy�ttm�k�dnie. Ezek ugyanazok a probl�m�k, amelyekkel a kezdet kezdet�n az ember k�szk�d�tt, ez hozta l�tre a kommunik�ci�s k�nyszert, hogy figyelj�nk arra, mit akar a m�sik. A t�rs�ra az ember figyel legink�bb, ut�na a kutya, mert azonos kommunik�ci�s k�nyszer hat�sa alatt �ll: nyer abb�l, ha meg�rt valamit. Az �llatok k�z�l, a tekintetet csak a kutya tudja k�vetni.

A tansz�ken t�bbek k�z�tt azt vizsg�lj�k, hogy a kuty�k mik�nt k�t�dnek a gazd�jukhoz, hogyan viselkednek az egy�ttm�k�d�s sor�n, hogy p�ld�ul a vakvezet� kuty�k hogyan v�gzik a feladatukat. Kider�lt, hogy azok a kuty�k, amelyek 4-5 �ve egy�tt �lnek gazd�jukkal, nagyr�szt nem azt csin�lj�k, amit tanultak, viszont rendk�v�l hat�konyan k�zlekednek egy�tt a legforgalmasabb utc�n is. J� ideig t�bb sz�z �ra videofelv�tellel sem tudt�k kider�teni, mi t�rt�nt. V�g�l elemezt�k, hogy az akci�k alkalm�val - amikor meg�llnak, megfordulnak, lel�pnek, fell�pnek -, ki d�nt. Az der�lt ki, hogy nagyj�b�l fele-fele ar�nyban az ember, illetve a kutya hat�roz. A vak ember a k�zleked�s zaja, a falak sug�rz� melege, az �t ismerete alapj�n menne valamerre, de a  kutya l�tja, hogy j�n egy halk aut�, �s akkor megtagadja a parancsot. Ez szokatlan egy kondicion�lt �llatn�l. A m�sik meglepet�s, hogy hol a kutya d�nt, hol az ember. Antropol�gusok ugyanis kimutatt�k, hogy ellent�tben az �llatokkal, az ember �gynevezett kieg�sz�t� kooper�ci�t folytat. Van valami k�z�s c�l, �s abban mindenki ell�t valami r�szfeladatot, �s a d�nt�sek �lland�an v�ltakoznak a k�t vagy t�bb r�sztvev� k�z�tt. Eddig �gy gondolt�k, hogy ez egyed�l az emberre jellemz�. Az �llatokn�l is van egy�ttm�k�d�s - oroszl�nokn�l, farkasokn�l -, de k�z�l�k mindenki ugyanazt akarja tenni, csak elt�ri a m�sik jelenl�t�t: nem zajlik k�z�tt�k d�nt�st �tad�, kieg�sz�t� egy�ttm�k�d�s. A vakvezet� kuty�k tev�kenys�ge az�rt olyan hat�sos, mert nem kondicion�l�s eredm�nye, mert emberre jellemz� m�don v�gzi a kooper�ci�t: felfogja a helyzetet, �s a vakkal egy�ttm�k�dve v�gzi a feladat�t.

A vizsg�latok visszat�r� t�rt�nete, hogy lemegy a vak ember a kuty�t s�t�ltatni a parkba �s elengedi a j�sz�got, az ismert terepen nem kell vezetnie. S�t�l, egyszer csak a kutya visszat�r hozz� �s meg�ll�tja. Egy darabig egy�tt mennek, azt�n a kutya megint elkalandozik, akkor j�n valaki �s megdics�ri a kuty�t, hogy milyen okos. Ekkor tudja meg a gazda, hogy ha a kuty�ja nem �ll�tja meg, beleesett volna abba a g�d�rbe, amit a g�zosok reggel �stak. Ilyesmire nem tan�tj�k a kuty�t. Az � dolga az, ha a h�mot r�teszik, akkor vezessen. Miut�n ez n�gyszer-�tsz�r fordult el� a k�rdezettek k�z�tt, viszonylag gyakori az eset. Ez azt jelenti, hogy a kutya tudja, hogy a gazd�ja vak.

Ezt val�sz�n�s�ti egy m�sik k�s�rlet, amelyben t�z rend�r t�z rend�rkuty�val, meg t�z vakvezet� �s t�z csal�di kutya vett r�szt a gazd�j�val. Bek�t�tt�k a rend�r�k �s a gazd�k szem�t �s egy vakp�ly�n kellett �tjutniuk. A rend�rkuty�k �th�zt�k az akad�lyon a rend�r�ket, kiv�ve kett�t, amelyik nagyon k�t�d�tt a kutyavezet�h�z. A gazd�ikhoz j�l k�t�d� kuty�k, azaz t�zb�l nyolc, ak�rcsak a k�t ugyancsak j�l k�t�d� rend�rkutya, az els� akad�lyn�l megd�bbentek �s n�ztek h�tra f�l, hogy mi t�rt�nt, �s att�l fogva �vatosan mentek. Amelyik nem k�t�d�tt, vitte a gazd�j�t. A k�t�d� kutya �szreveszi, ha valami baj van, ha vigy�zni kell. A kutat�kat is meglept�k az eredm�nyek. Mindig azt hitt�k, t�l sokat t�teleznek fel a kuty�r�l, a vizsg�latok sor�n kider�lt, sokkal t�bbre k�pesek.

 N�pszabads�g
 �prilis 17. szombat