Berni p�sztor t�rt�nete:A berni p�sztorkutya

„A paraszt sz�m�ra akkor j� egy kutya, ha az �ber �s erõs, de an�lk�l, hogy hamis lenne. Amikor a gazd�ja kimegy a h�zb�l, a l�b�n�l k�veti, amikor pedig szek�ren hajt, a k�t h�ts� ker�k; k�z�tt szalad, nem pedig a kult�rn�v�nyeket t�ri �ssze. Sz�ks�g eset�n megv�di a gazd�j�t, a f�ldeken hagyott t�rgyakat õrzi. Nem hajtja a vadakat, nyugton hagyja a macsk�kat �s a ty�kokat, nem csavarog el. Hegyes-dombos vid�keken az a fontos, hogy mennyire tudja õrizni �s terelni az �llatokat, s�k vid�keken pedig az igavon� szolg�latait becs�lik."

Fajtat�rt�net

A fajtatiszt�n teny�sztett berni, ahogyan mi azt ma ismerj�k, k�r�lbel�l egy �vsz�zada l�tezik. A tudatos teny�szt�st a sz�zadfordul�n kezdt�k meg, azokb�l a sv�jci, Alpok k�z�tt �lõ, Bern k�rny�ki parasztkuty�kb�l, melyek m�r �vsz�zadok �ta seg�tett�k a parasztgazdas�gok �let�t.

Ezeket a kuty�kat akkor m�g „D�rrbachi"-nak nevezt�k, �s a h�rom sz�n legk�l�nb�zõbb sz�n�sszet�tel�ben fordultak elõ.

Berni p�sztor anno1914

Az 1830-as �vekben fellend�lt a fajtatiszta kuty�k teny�szt�se �s a bern�thegyi, illetve m�s fajt�k egyre ink�bb kiszor�tott�k a helyi k�z�ns�ges parasztkuty�kat, eg�sz addig, m�g r� nem j�ttek, hogy ezek p�tolhatatlanok. N�h�ny t�volabb esõ v�lgyben azonban m�g megvoltak, m�gpedig romlatlanul, tiszta fajtak�nt.

Az 1900-as �vek elej�tõl m�r ki�ll�t�sokon is r�szt vettek. Egy ilyen ki�ll�t�son tal�lkozott a fajt�val Albert Heim, z�richi professzor, �jfunlanditeny�sztõ is. Mint elismert szaktekint�ly �s mint ki�ll�t�si b�r�, sokat tett a fajt��rt, a teny�sztõk vele egy�tt tett�k meg a fajtajav�t�s elsõ l�p�seit.

A fajta hivatalosan 1904-tõl l�tezik, ekkor jegyezt�k be a Sv�jci Kutyat�rzsk�nyvbe az elsõ „D�rrbachi" kuty�kat. N�h�ny �vvel k�sõbb azt�n a fajt�t - Albert Heim javaslat�ra - Berner Sennenhundnak nevezt�k el. �s mint keresztap�nak, mi volt a v�lem�nye a bernirõl? „Az a Berner Sennenhund, amellyel sokat foglalkoznak, intelligenci�j�val �s bar�ts�goss�g�val sok minden olyan dolgot is megtanul, ami nincs benne a r�gi „parasztprogramban". Nagyon figyelmesek, mindenre �gyelnek, a legmagasabb intelligenci�t �s megfontolts�got bizony�tj�k. �l�nkek, mozg�konyak, ragaszkod�ak, szeretetre m�lt�ak, hûs�gesek, �s mint minden p�sztorkuty�b�l, hi�nyzik belõl�k mindenf�le �lnoks�g. Mer�szek, nem f�lnek, de nem verekedõsek."

A kuty�k �rt�k�t �vsz�zadokon kereszt�l kiz�r�lag a haszn�lhat�s�guk hat�rozta meg. Nem sz�m�tott, hogy milyen volt a sz�n�k, a rajzolatuk, egyetlen szempont volt: a haszn�lhat�s�g. Ennek vetettek al� mindent, �s a szigor� szelekci�nak k�sz�nhetõen a fontos tulajdons�gok egyre m�lyebben r�gzõdtek a fajt�ban. A fajta m�g ma is õrzi a j� parasztkutya jellemzõit. Ter�let�t, gazd�j�t �szt�n�sen v�di, erre nem kell tan�tani. Ha idegen �rkezik a h�zhoz, figyeli , hogyan fogadja a gazda �s ennek megfelelõen reag�l õ is. Nem ugat�s vagy vad, de hat�rozott �s f�lelmet nem ismer. Nem egygazd�s, ink�bb igazi csal�di kutya, aki szereti a t�rsas�got, szeret mindig ott lenni, ahol t�rt�nik valami. A harmonikus k�lsõt, a sz�p szõrzetet, a szab�lyos, szimmetrikus eloszl�s� rajzolatot �s a sz�p �rnyalat� sz�neket m�r tudatosan alak�tott�k a teny�sztõk.

A mai berni

Manaps�g a bernit legt�bben t�rsk�nt, hobbikutyak�nt tartj�k. Fontos azonban, hogy a - m�ra munkan�lk�liv� v�lt - kuty�nak megfelelõ elfoglalts�got biztos�tsunk, �s n�mileg p�toljuk az egykori h�zõrzõ, hajt�- �s vontat�kutya sokr�tû feladatk�r�t. Nem �lhet unalmas, egyhang� �letet, �s ehhez ny�jthatunk neki seg�ts�get azzal, ha hagyjuk, hogy r�sze legyen a csal�d �let�nek, ak�r kir�ndul�sok vagy nyaral�sok alkalm�val. A mai rohan� vil�gban �let�nket �gy kell szervezn�nk, hogy szabadidõnk nagy r�sz�t megpr�b�ljuk csal�dunkkal t�lteni, melynek a bernink is tagja.

A berni Magyarorsz�gon

A fajta elsõ p�ld�nya Magyarorsz�gra 1972-ben ker�lt Hegedûs Csaba fajtahonos�t� j�volt�b�l, de igaz�n az ut�bbi �vekben nõtt meg ir�nta jelentõsen az �rdeklõd�s. M�r Magyarorsz�gon is megtal�lta m�lt� hely�t, mely megilleti õt a kutyat�rsadalomban. Nagy felelõss�g h�rul a teny�sztõkre, mint az egyre divatosabb fajt�kn�l �ltal�ban, ne romoljon le az �llom�ny. Megõrizze jelleg�t, azt az �vtizedek alatt kialakult „m�tosz�t", mely szerint ha kell a gyerek nevelõje, ha kell kertõr, ha kell j�tsz�t�rs �s ha sz�ks�g van r�, igavon�v� v�lik, egysz�val õ a csal�d mindenese.

Mielõtt magunkhoz vesz�nk egy berni k�lyk�t, alaposan v�gig kell gondolnunk, mire is van sz�ks�g�nk. Ha „csak" egy kuty�t szeretn�nk, vagy egy mutat�s kerti d�szt, vagy egy kennellak�t, akkor v�lasszunk m�s fajt�t, – sõt ne kuty�t, hanem kerti t�rp�t keress�nk magunknak –, mert erre a berni nem alkalmas. Soha ne felejts�k el, hogy d�nt�s�nk 10-12 �vre sz�l, �s ha nem voltunk el�g k�r�ltekintõek, annak a kutya l�tja a legnagyobb k�r�t.

Sv�jcban a fajta õshaz�j�ban �s minden orsz�gban, ahol magas szinten folyik a kutyateny�szt�s, a teny�sztõk a sz�ps�g mellett igen nagy figyelmet ford�tanak a kuty�k eg�szs�g�re �s jellem�re. Ennek jelentõs�g�t k�nnyen bel�thatjuk, ha belegondolunk, hogy a mindennapi egy�tt�l�s folyam�n ezek sokkal fontosabbak, mint a sz�ps�g. A teny�sztõ �s a k�ly�k kiv�laszt�s�n�l ezeket a szempontokat aj�nlatos figyelembe venni. Eg�szs�gesek-e a sz�lõkû A probl�m�kat a k�lyk�k �r�k�lhetik a sz�leiktõl.

Egy�tt�l�s a bernivel

Ennek a kuty�nak van lelke, �s a kutya gazda kapcsolat akkor lesz igaz�n harmonikus, ha berninket nem mint „csak egy kuty�t" kezelj�k, hanem r� mint t�rsra, csal�dtagra tekint�nk. �s befejez�s�l �jra Albert Heim professzort id�zz�k: „A kutya az, amit az ember csin�l belõle. Esetleges hib�iban ink�bb saj�t hib�ink ismerhetõk fel, semmint a vele sz�letett rossz tulajdons�gok."

Gyarmati M�rta - Skult�ti Levente