Az Alpok 2472 m magas h�g�j�n a h�, a j�g, a sz�l, a k�d karolta Szent Bern�t kolostorban a rebben� f�gg�ny�k el�rulj�k, hogy szemrev�telezik a t�bl�bol� idegent. A rendh�z neh�z faajtaj�t automata nyitja, de a XX. sz�zadi technik�t let�nt korok ritmus�ra szab�lyozt�k. Sz�p lassan v�lik szabadd� a bej�r�s, ahol a fogad�szoba �vsz�zados nyugalmat �raszt� faragott szentjei �rk�dnek. Amikor a XI. sz�zad k�zep�n Bernhard Von Menton Aosta f�esperese megalap�totta itt, az �goston rendek k�z�ss�g�t, aligha gondolta volna, hogy nev�t a hegy, a h�g� �s a vil�g egyik legh�resebb kutyafajt�ja viseli majd.

A Hospice du Grand Saint Bernard nev� kolostor Eur�pa egyik legr�gebbi �s legmagasabban fekv�, emberi telep�l�se. Itt �llt valaha Jupiter temploma, amit m�g az erre elhalad� r�mai h�d�t� hadsereg �p�tett. Bernhard von Menton �jj��p�tette, �s szeg�ny zar�ndokok sz�m�ra nyitotta meg a templomot. A bern�thegyi kutya n�vad�ja vil�gszerte ismert lett, de szinte semmi adat nem maradt fenn r�la. Bernhard Von Menton a szeg�nyek seg�t�je �s a szerencs�tlenek p�rtfog�ja volt, a h�g� magaslatain. A hiedelem szerint az ott l�v� gonosz szellemekt�l megszabad�totta a megsz�llottakat. Val�sz�n�leg azonban ez is csak legenda. Sokkal val�sz�n�bb, hogy a helyi parasztleg�nyeket r�besz�lte, hogy koszt �s p�nzjutalom fej�ben az � megb�z�s�b�l, – �s kuty�ival – ink�bb v�dj�k �s gondozz�k az utasokat. A lelkes seg�t� 1081-ben halt meg Novarr�ban. 1681-ben szentt� avatt�k. A h�g� �vsz�zadokon kereszt�l az egyik legforgalmasabb hadi �t �s k�zleked�si �tkel�hely volt �szak-Olaszorsz�g �s Franciaorsz�g k�z�tt, Sv�jcon kereszt�l. Az �tkel�s k�l�n�sen t�len bizonyult vesz�lyesnek, hiszen az �v kilenc h�napj�n kereszt�l h� �s j�g bor�tja. Mindennap egy szerzetes ereszkedett le utasokkal Bourg Saint-ig, estefel� pedig �jabb utasokkal t�rt vissza. Ugyanezt cselekedte egy m�sik k�s�r� a h�g� olaszorsz�gi oldal�n. Nem voltak ritk�k a szerencs�tlens�gek, az utaz�kat �h�ns�g, vihar �s lavina fenyegette. Nos ebb�l a k�rnyezetb�l indultak el a vil�gh�rn�v fel� azok a hatalmas, t�m�tt bund�j�, gy�ny�r� �llatok, amelyek a szerzetesekkel egy�tt, �let�k kock�ztat�s�val siettek a h�viharban eltemetettek f�lkeres�s�re, seg�ts�g�re.

Az emberek el�sz�r 1695-ben szereztek tudom�st a szerzetesek kuty�ir�l. Salvator Rosa le is festette az er�s, r�vidsz�r� kuty�kat, feh�r alapon v�r�ses barna foltokkal. Fels� assz�riai domborm�vek arr�l tan�skodnak, hogy a bern�thegyi kutya a tibeti dog lesz�rmazottja. A fajta els�sorban Vaud Valais �s Oberland kantonokban fejl�dhetett ki. A h�bor�k �s a kereskedelem r�v�n ker�lt el�sz�r G�r�gorsz�gba, k�s�bb R�m�ba, majd a gall h�bor�k idej�n a mai Sv�jcba.

A XIV. sz. elej�n sv�jci c�merekben m�r szerepeltek ezek a bumfordi fej� ebek, de hivatalosan el�sz�r 1862-ben egy birminghami ki�ll�t�son szerepeltek mai nev�k�n. Addig alpesi masztiffk�nt eml�tett�k �ket.

Az els� bern�thegyi fajta egyes�letet Londonban alap�tott�k 1880-ban. A k�t orsz�g teny�szt�i sok�ig vitatkoztak azon, hogy az angol, vagy a sv�jci vonal legyen az ir�nyad�, v�g�l 1887-ben egy z�richi nemzetk�zi kinol�giai kongresszuson – Anglia kiv�tel�vel – valamennyi megh�vott elfogadta �s elismerte a fajta sv�jci jelleg�t �s itt �llap�tott�k meg a standardet. A sv�jciak teh�t teljes joggal tarthatj�k nemzeti kuty�juknak ezt a tanul�kony, j�indulat� fajt�t. A szentbern�thegyi kiv�l� �rz�. K�lleme sem c�folja meg jellem�t: az er�t, biztons�got sug�rz� hatalmas termet, a sz�les h�t �s m�ly mellkas munkakuty�ra utal, a vastag bunda pedig azt jelzi, hogy az �llat j�l alkalmazkodik az id�j�r�s viszontags�gaihoz.

Oliver Goldsmith angol �r� a k�vetkez�ket jegyezte le: „K�l�n�sen �rtelmes, nemes fajt�j�, csod�latos ebeket teny�sztenek itt, melyek rendk�v�li b�lcsess�ggel rendelkeznek. Fantasztikusan �les szimatuk seg�ts�g�vel 10-20 l�b m�lyen betemetett embert is �rz�kelnek. A szeg�ny v�ndorok sz�m�ra gyakran �letment�nek bizonyulnak.” Az id�zett dokumentum csaknem 300 �ves, de val�sz�n�, hogy m�r kor�bban m�s jelleg� munk�t v�geztek a tarka hegyi kuty�k. T�rt�netek terjedtek el p�ld�ul arr�l, hogy a szolg�k minden reggel lemennek a h�g�r�l a v�lgybe, hogy tejet �s vajat hozzanak, amit a kuty�k nagy kosarakban a h�tukon cipelnek a cs�csra. Ekkor m�g alpesi masztiffk�nt vagy kolostorkutyak�nt emlegett�k �ket. A kolostor kuty�it, ezeket a j�indulat�, szel�d �ri�sokat 1750-ben kezdt�k speci�lisan kik�pezni k�s�r�nek, s ett�l kezdve ritk�bb lett a „feh�r hal�l” okozta baleset az Alpok hatalmas hegyei k�z�tt. Az �tikalauz szerzeteseket egy vagy k�t kutya k�s�rte. Ezeket arra tan�tott�k, hogy a legnagyobb viharban is felismerj�k a h�lepte utakat, s az elt�vedt utasokat f�llelj�k. Az �llat a k�s�r� ember el�tt haladt, hatalmas sz�gy�vel, er�teljes l�baival utat t�rt a h�ban, s csalhatatlan �szt�nnel tal�lta meg az eredeti �sv�nyt a friss h�r�teg alatt.

Hogyan viselkedtek ezek a kuty�k lavina eset�n? Szemtan�k elbesz�l�se szerint, ha a lavina �ltal betemetetett ember m�g �lt, a kutya kaparni kezdte a havat f�l�tte, ha pedig az �ldozat m�r halott volt, akkor egyszer�en csak elfek�dt a szerencs�tlens�g hely�n. Heinrich Schuhmacher (1831-1903) vend�gl�s a Bern melletti Holingenen, eredeti Barry t�pus�, �si p�sztorkuty�t kezdett teny�szteni, de nem volt es�lye. A divat, amely a hatalmas fej� �s bund�j� �ri�s kuty�knak kedvezett, els�p�rte ezt a kezdem�nyez�st. 1854-ben �rja a sv�jci kinol�giai t�rsas�gnak c�mzett level�ben: „Az egyetlen elvem a teny�szt�sn�l az, hogy a kuty�k min�l jobban hasonl�tsanak Barryhoz, viszont a modern teny�szt�k arra t�rekszenek, hogy hatalmas fej� �llatok sz�lessenek” 1880-ban megkeseredve fel is adta „Barry” teny�szet�t.

A kutyarajong�k k�z�l sokan legsz�vesebben vissza�ll�tan�k az id� kerek�t, �s a bern�thegyi kuty�t �jra az „�vil�g” legn�pszer�bb fajt�j�nak ki�ltan�k ki. Nap�leon kev�sb� udvariasan fogalmazott Coignet kapit�ny szerint az 1800-as �tkel�sn�l, amikor a sereg a h�g� legvesz�lyesebb szakasz�hoz �rkezett, �s m�r t�bb sz�z ember vonszolta �t mag�t a szakad�kok f�l�tt az orm�tlan �gy�kkal, �gy ki�ltott: „Vajon hol vannak embereitek meg a kuty�itok most, amikor pusztul�sra vannak �t�lve a katon�im?” A v�lasz nem k�sett: „Elmentek, hogy kiments�k �ket, uram.” A XVII. sz�zad v�g�n a kuty�k m�r olyan profi m�don dolgoztak, hogy 1790-1810-ig egyetlen katona sem pusztult el �tkel�s k�zben.

�rta Longfellow egy legend�s h�r� bern�thegyir�l az Excelsior c. vers�ben. 1920-ban Sir Edwin Landseer (1802-1873), a h�res angol fest� megfestette egy bern�thegyi k�p�t. A ment�kuty�kat „szent kuty�knak” nevezt�k, s kialakult m�toszuk.

Hogy h�ny embert mentett meg a bern�thegyi, az nem der�l ki a Szent-Bern�t kolostor �vk�nyveib�l. Egy biztos, val�ban nagyon sokan k�sz�nhetik nekik �let�ket. K�tsz�z �v alatt majd k�tezer seg�lyakci�t jegyeztek fel, amelyet r�szben a szerzetesek, r�szben szolg�ik �s a kuty�k hajtottak v�gre. Ezek k�z�tt volt, minden id�k legh�resebb bern�thegyi kuty�ja Barry I. vom Gro�en St. Bernhardt (1800-1814). Az � neve szem�lyes�ti meg els�sorban a h� bund�s h�seit. Vil�gh�r� kutya volt, t�rt�net�t mindm�ig legend�k sora �vezi. Egy 1922-ben k�sz�lt festm�ny azt a h�stett�t �br�zolja, amikor egyik ment�k�r�tja sor�n a h�ban alv�, teljesen �tfagyott kisfi�ra tal�lt. A kutya nyalogat�s�val fel�bresztette a gyermeket, �gyes mozdulatokkal m�g a h�t�ra is vette, majd �gy vitte be a kolostorba. Barry egy�bk�nt 40 embert kutatott fel �s mentett ki a h� al�l, majd – legal�bbis a legenda szerint – a 41. farkasnak n�zte �s lel�tte a legend�s ebet. Val�j�ban azonban az t�rt�nt, hogy 1812-ben, amikor Barry 12 �ves lett, a kolostor ap�tja bek�ldte Bernbe, ahol 1814-ben m�lt ki v�gelgyeng�l�sben. �rdemei elismer�se mellett test�t kit�mt�k �s ki�ll�tott�k a Berni Term�szettudom�nyi M�zeumban. Az itt �ll� Barry I. a h�ress� v�lt �letment� kuty�k jelk�pe. 1923-ban restaur�lt�k kit�m�tt test�t. �gy ism�t emelt fejjel, b�szk�n tekinthet a l�togat�kra. P�rizs mellett, Asni�reben a kutyatemet� bej�rat�n�l pedig Barry I. szobra �rk�dik �r�k �lmot alv� t�rsai f�l�tt.

Alig egy �vsz�zad m�lt�n m�lt� ut�dja akadt a legend�s lavinakuty�nak, Barry II. Egy szokatlanul hideg �jszak�n olasz turist�k el� indult gazd�j�val, aki �tk�zben annyira kimer�lt �s �tfagyott, hogy k�ptelen volt tov�bb menni. Maradt azonban annyi �let�szt�ne, hogy s�lj�t a kutya nyak�rv�re f�zte �s megpr�b�lta seg�ts�g�rt k�ldeni. Barry II. elindult a kolostorhoz, �s m�g idej�ben t�rt vissza a ment�csapattal. Sorsa azonban tragikusan v�gz�d�tt. 1905. m�jus 20-�n ment�s k�zben szakad�kba zuhant �s csak k�t nap m�lva tal�ltak r� csontt� fagyott tetem�re.

A XIX. sz�zad derek�n a kolostor teny�szete komoly v�ls�gon ment kereszt�l a sz�zadokon �t foly� belteny�szt�s miatt. 1856-ban a mened�kh�zban m�r csak h�rom kan van �s egy – �gy mondj�k, term�ketlen – szuka. Akkoriban gondoltak arra, hogy a fajt�t f�lfriss�ts�k az �jfoundlandival. Ebben az �vben egy alomban sz�letik k�t hossz�sz�r� k�ly�k is. Mint szolg�latra alkalmatlanokat elaj�nd�kozz�k �ket a v�lgybe. Nem sokkal k�s�bb elfogadj�k ezt a sz�rv�ltozatot. A kit�z�tt c�lt el�rt�k a v�rfriss�t�ssel, a szentbern�thegyi er�sebb, kitart�bb lett, mint valaha.